Csak játék #adolgokéltelensége

Iszonyatos nyomás. A nyomásnélküliség csak valami ideális helyzet. Van ebből kiút? Éppen az imént beszéltünk a játékról, arról, ahogyan a létnek van egy elviselhető könnyűsége. A súlyos súlytalanság. A lét, amelyben nincsenek szintek és mégis vannak. A nap jól kezdődött, csak annyi került a levegőbe a gondokból, ami kiszínezte azt. Miért nem lehet eltenni valamit holnapra, mert az nem segíti az erkölcstelenséget, az egészbe be lehet kattani, kifelejtjük a tévedéseket és beleerőltetjük a szüntelenséget. A semmi itt nem segít, ez amúgy is lehetetlen. A kiskapuk tárva-nyitva vannak, nem lehet tudni, mit kell velük csinálni. Elszabadult a pokol, mert lassú vagyok, és nem pörgök, nem minősülök elégségesnek. Azt hiszem, ez olyan dolog, amit én nem tudok megoldani, a taposás nem az én mozdulatom, kifejezettem kitekeredett a nyakam, és égnek a végtagjaim. Nem akarom szégyellni magam valami miatt, amiről nem tehetek. Nem akarok olyan dolgot megoldani, amit nem akarok. Nincs bizalom és nincs saját tempóm. Olyan igazságtalan. Nem akarok lelkifurdalást érezni. Ez az egész most történik, és kőkemény, de mégis, nem vagyok egyedül, sohasem vagyok egyedül. Kulcsok vannak a lábtörlő alatt. Emeld fel és vedd ki! Ennyi? Ennyi. Ha háromig számolok, a fenyők áthajlanak a másik oldalra, és látni fogod az utat. Szószék is lesz az út szélén, rajta a szónok, ki elmondja mi a véleménye rólad. Ne törődj vele, csak sétálj tovább. Szemfényvesztés az egész. Kicsinyített más. A szódabikarbónás hasonlatok semmilyen oldalról nem tudhatók jónak, az egy ügy, amit hagyni kell. Elveszítette és most nem találja, hagyjad, meg fogja találni, ez nem kérdés. Hiszen ő, az aki. Hologramok veszik körül és nem kívánja ezt felfogni, helyesebben nem tudja, de fel fogja tudni, mert ez ilyen. Időigényes. Simán végződhetett volna rosszul ez a nap, de nem, mert nem. A szenteknek nincsenek lenyomatai, mert nincsenek. Számos kiszerelésben lehet az ilyet kapni, személy szerint én a kilósat szeretem, mert az elég nagy egy hétre. A csomagolása pattintós, és ha kicsit oldalról nézem, foszforeszkál. Mit akarsz ebből kihozni? Azt hittem, te hozol ki valamit? Foglalkoztat az egyik ügy, és a másik sem. Simán átnyúlt a fejem felett a kéz, amely csak ezt tudja, ez az egy programja van. Ha megkérdeznéd, nem értené, és mivel ez csak egy játék, így levontunk tőle két pontot, azután továbbhaladunk. Láttam a tűzőgépeket a szekrényen, és az egyik nagyon elszánt volt, kitűzött egy célt a másik elé, aki saját célt akart, ezért csak veszekedtek egyfolytában. A párterapeuta, akihez még a múltkor jelentkeztek be, azt mondta nem baj, hogy folyton marják egymást, mert ez a boldog kapcsolat titka, de közben a csekkjeire gondolt, amik befizetésre vártak a fiókjában. Ide kell valami kedves, amivel átérzem, ez mennyire kellemes nap volt, helyesebben egy egész hétvége. Harmónia kell ezt is. Szívesen gondolok, arra a videó installációra Kafkáról. Hogy mennyire kellemes ember volt, és közben mik jöttek ki a tollából. Szimplán mert a kongruencia kiváltság és mert a szürrealizmus heves felindulás. Simaliba.