2016. április 30., szombat

Hold #következőmegálló

         Szobrokat tett az asztalra és villákat, melléült és kihajtotta a füzetet, írni kezdett, és közben dúdolt valamit. Ha tegnap sem jött, akkor már nem fog – szólt mögötte egy hang, majd becsukta az ajtót. Kijelentkezett. Ez azt jelenti, hogy pihenőnap következett, két sima. Amikor a rácsok lekerültek az ablakokról, megkönnyebbült, és feltette a kérdést, most már időben. Kinek lesz legközelebb Prius-a? Fogalmam sincs, miért kérded, ez egy zöld kérdés, és nem ide tartozik. Beleegyeztek. A múltkor homlokzatokról beszéltek, és készítettek egy tervet, de nem hajtogatták szét, csak a kezében pihent, és úgy tűnt, jó helyen van ott. Szétnézett, megpihentette a tekintetét az oldalsó párkányon és a galambon, ami rajta totyogott jobbra-balra. Még nem tudta mitévő legyen, de már összeállt minden, az irányok világosak és szépek voltak. Kis idő múlva kopogtak az ajtón, és egy magas férfi jelent meg, üzenetet hozott, és kedvesen átnyújtotta, mondott néhány dicsérő szót, majd elbúcsúzott. Tettél valamit mostanában? – kérdezte egy aggódó hang a szoba sarkából. Persze, nagyon sok mindent, és ha engem kérdezel, egyiket sem bántam meg.
         Tetőkön sétált alkonyatkor, és bepillantott a szoba ablakán. Bent egy fiú ült az asztalnál, kezében egy könyvvel. Színpadiasan lapozott, és néha élesen felröhögött, ivott a poharából és újra röhögött. Próbálta kibetűzni a könyv címét, de csak a kezdőbetűket látta a párás üvegen át. Rányomta az orrát, és betolta a táblát, az ablak résnyire nyílt. Nyávogni kezdett, és belesett a szakajtóba. A fiú nem ijedt meg, odament és felemelte, megsimogatta a fejét, és visszatette az ablakpárkányra.
         Kifejezetten erre készült, hetekkel előre lefoglalta a szállást, és úgy vélte pontosan kiszámította az optimális időpontot. Az időjárás enyhére fordult, tiszta volt az égbolt. Mondj valamit a jövőre nézve – kérlelte. Mit mondhatnék, sima lesz, és nem kell aggódnod. A teendők ne zavarjanak meg, válassz gyorsan, készíts csomagot és tégy bele sok zsebkendőt. Amúgy pedig lazíts, és maradj éber. Ennyi? Ennyi.