Körtés, kéksajtos #vasárnap

         Meccsek sorozata, ez volt a füzetbe írva, amit akkor nyitott ki, amikor a másik küldetéssel végzett. Szeplős volt az, akibe szerelmes volt, a szeplőit szerette a legjobban, vele mozogtak akkor is, ha szomorú volt, és akkor is, amikor nevetett. Miben segíthetek – kérdezte, amikor megjelent az ajtóban, és nyújtotta felé a kezét, amivel végigsimított a haján. Mindenben. El kell igazodnom a számok között, de leginkább a területek okoznak fejtörést. Meddig terjed, honnan számít, kinek a. Ilyenek. Nem lesz gond, csak csatold fel a léceket, azok nélkül nem érdemes elindulni, mert minden nagyon gyorsan történik majd. Remek – jegyezte meg az orra alatt, és már nyúlt is a lécekért.
         Pimaszság, felháborító, ki engedte ezt meg – ilyen csattanásokat lehetett hallani, és nem lehetett tudni merről jön a hang. Még soha nem láttam, ekkora. Mekkora? Mindegy. Nem helyes, más a színe, nem ilyen, olyan – formálta a szavakat, és közben eltorzultak, amint kiejtette őket. Semmi nem megy simán, annyit lehetett csak kiérezni, hogy most máshogy van, mint amire számított. Nem számított arra, igazából nem számított semmire, előre eldöntötte, hogy nyerni fog, és ez volt az egyetlen forgatókönyve. Nem biztos – hangzott el a másik oldalon, az nem biztos, hogy csak egyféleképpen lehetnek a dolgok. Lehetetlen, fújtatott bele az arcába a másik, de már nem volt visszaút, feltett mindent egy lapra, és láthatóan vesztésre állt.
         Hány lépésre vagyok? Nem tudom. Hogy érzed? Közel vagy már? Igen, túl közel, ha megkérem, hogy lassítsak, megteszem? Már visz a lendület, innen már csak egy padlófék segíthetne. Szóval akkor robogok magam felé, elhagyom magamat, a hátam mögött. Szívesen lennél máshol? Nem, nincs máshol, mert mindenhol itt van, mindenhol ugyanez a cél, átjutni az alagúton, és kibukkanni a felszínen, egy olyan helyen, amit már régen elképzeltem. Fel tudod fogni, mit vállaltál? Hogyne. Nem. Csak próbálom húzni az időt. Idő kell, hogy felfogjam, mi történik. Just keep going faster babe. Okay. Csak még annyit, hogy a tegnapi történések, mindjárt beérnek. Készülj fel. Pihenj egy kicsit. Jó.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Furmintos kisugárzás #hetedhétkirándulás

Folyt. köv. #álmodjrólamahogy

A válasz az életre az univerzumra meg mindenre #negyvenkettedik a sorban